Mit szeretnétek?

Hello :)
Már egy ideje gondolkodtam azon, hogy mi lenne, ha megírnátok, hogy ti mit szeretnétek, miről írjak?
Néha úgy érzem, hogy kezd unalmassá válni, bár mások mondják, hogy szeretik nagyon a blogot :)
Szóval, ha van ötlet, hogy mit fotózzak, vagy miről írjak, csak mondjátok el kommentben itt, vagy akár facebook-on :)
Köszi, Ani

Újabb kalandok, első ismerős szerzés

Heey you! :)

Először is szeretném megköszönni az összes bejegyzést, amit írtatok :) Aranyosak vagytok, és örülök, hogy tetszik a blog :) És köszönöm, hogy már ilyen sokan néztétek meg. Már elértem a több, mint 2000 látogatót :)

Először kezdem a sulival, mert már többet kérdeztétek :)
Egyelőre még mi sem tudjuk, hogy hova írassunk be engem, mert lehet újra költözünk meló miatt. Úgyhogy még a suli nincs meg. De szeptemberben kezdek és úgy néz ki egy teljesen új osztállyal, mint magyaron 9.ben, de lehet hogy nem. A suliról ennyit szerintem :)

Voltunk anyuékkal egy interjún, amin mindenkinek át kell esnie, aki külföldi és idejön lakni. Ez azért kell, hogy legyen egy kis lapod, meg valami számod, hogy te itt élsz. Nekem sulihoz kell, anyuéknak a munkához. Szóval elindultunk be a városközepére ez miatt. Én imádok buszozni, szóval élveztem. Ami segítette az élvezetet, az a jégeső volt. Ne tudd meg milyen durva volt :D Körömnél nagyobb darabok hullottak le, és az volt a legviccesebb, hogy ugye gondolod London utcái milyen zsúfoltak...Nos, amint elkezdődött az jégeső, a buszon látva az utak szinte üresek lettek :D Még nem láttam nagyon ilyet. Amikor megérkeztünk eléggé izgultam. Benéztem, és tök szigorú fekete emberek voltak a biztonsági őrök és az a nézés.. jaj :D Egyébként mikor bementünk, voltak rajtunk kívül még magyarok. Vittem a kis lapomat, amit anya adott, és odaadtam az ott ülő férfinek, aki magyarázott valamit, de azt megértettem, hogy fel kell mennem az első emeletre. Már nagyon vártam, hogy végre angolul beszélgethessek. Felmentünk anyuval, várakoztunk egy félórát, és anyut szólították is, majd rá 5 percre engem. Hát, én egy magas, kövér, fekete férfit kaptam, de szimpatikusnak tűnt. Leültünk, és sajnos nem arra számítottam, amire akartam. Az első mondatát értettem is, de nem adtam rá normális választ. Pedig tesómmal, aki átesett már ezen, átbeszéltük, hogy mit is kérdezhet. Az volt az első kérdése, hogy miért vagyok ebben az irodában. Én mondtam, hogy anyuék ideköltöztek így jöttem én is, és szeretnék angolt tanulni. Ezt ő nem fogatta el, és újra kérdezte. Eltelt 5 perc, én már zaavrba voltam,már magyarul is megszólaltam :D Mondtam, hogy itt van tesóm, és ő meg mondta, h hozzam fel. Nos, felhoztam, és így már hárman csináltuk a dolgot. Végig szinte értettem mindent, de zavart, hogy nem egyedül csinálhattam végig. Aztán közben kiderült, hogy ennek a bácsinak a szomszédja is magyar.. meg a mellette ülő dolgozó is magyar :D Elbeszélgettünk. Visszafele is rossz idővolt. Hol esett, hol újra jég esett.

Ha már az utolsó szó az időjárásról szólt, kicsit írok róla. Hihetetlen..itt már több, mint 3 hete vagy esik, vagy be van borulva. Volt 3 nap, mikor előjött egy kicsit a nap. Nagyon hiányzik a nap...és ugye beszélgetek azért bőven az otthoniakkal, és ott hallom milyen szép idő van. Amúgy akik itt laknak régebb óta, mondták, hogy ilyen régen volt itt, hogy ennyit esik, és nem jön a meleg. Állítólag egész májusra ilyen idő lesz itt. 

Aztán voltunk vásárolni, és bementünk újra a városközepére. Nagyon szépek az angol ruhák. Már várom, hogy megvásárolhassam az első angol ruhámat :D Annyi jó cucc van. Mikor nézem a One Direction angol koncerteket, mindig mondom, hogy milyen furán, merészen, de jól öltöznek az angol csajok :) Ez nem is volt annyira érdekes dolog, igaz tetszett minden, de inkább elmesélem, ami vicces volt :D
Mi anyuval nagyon jóba vagyunk, barátnők egyszóval :) És sokat nevetünk, de olyanokon is, amin nem kéne. Szóval hazafele már este volt, szálltunk fel a buszra és egy fekete 24 körüli srác majdnem pofára esett, miközben szállt fel a buszra, mi meg anyuval elég feltűnően elkezdtünk nevetni. A srác hátrafordult tök komor arccal és mondja " It's not funny! It's very not funny" és mi meg csak nevetünk, az meg néz, és én gyorsan befordultam, hogy megyek fel az emeletre, anya meg a nevetéstől nem tudott :D Nem kellett volna, tudjuk, de hát.. :D Kicsit azért megijedtem, hogy durvábban befog szólni  vagy valami. 

Azóta voltunk már itt a környéken vásárolni, és volt jó kis Deichmann, de aztán mégsem ott vettük meg a cipőm. Amúgy téli cipőt vettem, mert itt azért néha hűvös van és télikabát kell.

És még van egy sztori, amit kértetek, hogy írjak ide, persze először nekem is megfordult a fejemben, hogy ide leírom, mint első beszélgető élmény.

Szóval, mikor ideköltöztünk, Plumstead-be, az első benyomás meg is volt a szomszédról: nem törődik eléggé a kutyájával. Ugyanis a kutyus, majdnem egész nap sír, ugat, vagy csinál valamit zajt. 2 napig szinte nem is nagyon láttam senkit kimenni hozzá vagy játszani. De, harmadik nap, anyuval kinn vagyok a konyhában, és mondja: Nézd, milyen kedves arcú srác". Én ránéztem, nekem nem tűnt annak. Láttam, hogy ad neki enni, meg elkezd vele játszani. Anya kiment, én mentem utána, és gondoltam, szóba elegyedem vele. Megkérdeztem, fiú vagy lány, hány éves, mi a neve, ő kutyája-e. Igen, az ő kutyája, fiú, és 2 éves a neve meg Babu. Majd anya bement, én meg ottmaradtam a sráccal, és vagy 35 percet beszéltem vele. Téma volt a kutyus, suli, London, barátok, család meg ilyenek. Az ő neve amúgy meg Adu. Végül kiderült, hogy a kutya azért sír, mert ő dolgozik, és akkor nem megy ki senki hozzá, mivel a családja nem igazán bírja a kutyát. Szóval, ez volt az első beszélgetésem angolul. Egész jól ment, sokat értettem :)Amúgy ők pakisztániak. Aztán, az elkövetkezendő napokban ugyanúgy beszélgettünk kicsit, erről-arról, majd egynap megkérdezett valamit, amit valamiért nem értettem meg, pedig 2x elmondta, én meg ne hogy hülyének nézzem, rábólogattam. Annyit értettem, hogy nem-e megyek el itthonról, és hogy valamit kérdezzek meg anyutól :D Másnap, mikor mentem ki olvasni, leültem a kertbe, és pont benéztem az egyik ablakba, és ott volt, és épp súlyzózott atlétában. Mondom jóóó :D Majd kijött és kérdezte, hogy megkérdeztem-e anyumat. Én meg kicsit vörösen mondtam, hogy elfelejtettem mit is kell..és akkor elmondta, és mindent értettem. Azt mondta, hogy nem-e mennék el vele a hétvégén valamerre, de kérdezzem meg anyumat, hogy elenged. Hát..akkor leesett, hogy kedvel engem, ami jól esett. Anya megengedte persze, így megbeszéltük rá 2 napra, hogy találkozzunk, és elmegyünk sétálni. Majd, mikor eljött a vasárnap, én persze szószerint izgultam, mert én sajnos ilyen vagyok. Minden találkozás előtt izgulok. Izgultam, hogy hova megyünk, izgultam, hogy lesz-e téma, mert azért bőven vannak szavak, dolgok, amikről nem nagyon tudnék beszélni. Nos, most itt ülve, túl vagyok az első találkozón, és képzeld, élveztem :) 2,5 órát voltunk el, és szinte mindig volt téma. Ő többet beszélt persze, és volt, hogy nem értettem, de hát megesik. Én, aki sose tanult iskolában angolt.. :D Amúgy, először mekiztünk, aztán elmentünk a parkba, majd sétáltunk még itt nem messze. Volt olyan, amikor mondott valamit, én meg csak néztem, mint a tök, és még 1x elmondta, na akkor nevetés lettt :D De volt olyan, mikor mekiben ültünk, és hozta a kaját, mondtam, hogy " Bon appetit " ő meg nem értette, és kérdezte, hogy mi az. Mondtam francia, és elkezdtem mondani, hogy mikor egy ember eszik, akkor az emberek ezt mondják" Legalábbis szerintem ezt mondtam, de így se esett le neki, és újra nekiestem, de nem bírtam befejezni a mondatot, és megint csak nevetés lett :D Meg mikor egy horror filmről beszélt, és olyan szavakat mondott, amit sose hallottam. Elmondta párszor, kérdezte, hogy értem-e, én meg néztem megint és mondja " Én próbáltam, ééén próbáltam" de ilyen viccesen :D Majd hazafele megköszönte ezt a napot, mondta jó volt, és hogy lehetne majd egy legközelebb :) Amúgy nekem ő inkább kedves, aranyos, mint hogy egy Zac Efron, de mégis meg fog valami benne :) Viszont szerintem az anyukájának nem nagyon tetszik, hogy ismerkedik velem.. félelmetes, amikor néz engem :D Azt se tudta, hogy a fia találkozott velem. Amúgy a húga One Direction rajongó :) Ő pedig ismeri Simon Cowel-t, mert szereti az X-factort :D Nagyon élvezem, hogy angolul beszélhetek, és amiket eddig csak sorozatokban hallottam, megszólalások, vagy köszönések és stb, végre használhatom és nem csak magamnak, otthon a szobában. Jóérzés :)

Szóval, itt tartok :) Legközelebb csinálok képeket, meg remélem tudok hozni újabb élményt :) 

Megint csak remélni tudom, hogy mindent leírtam, de ha nem, max beleírom majd :)
Köszi, hogy olvastad, xoxo, Ani :)

Költözés, új hely

Sziaa! :)
Bocsi, hogy megint eddig nem írtam, de sokszor volt, hogy nem volt net, meg mostanság költöztünk délebbre :)
Még mielőtt mesélnék a költözés élményeiről, addig előbb írnék arról, hogy voltunk még előtte egy parkban még az előző hely közelében.
A park szokásosan jó volt. Sok-sok kacsa, sirály, hattyú, mókus, galamb, bár kicsit hideg volt, de azért élveztem. Az elején volt egy hatalmas focipálya, ahol gyerekek vagy éppen felnőttek fociztak. Voltak futók is és persze kirándulók, mint mi. Igazából erről nem tudok sokat mesélni, mert inkább ez csak arról szól, hogy lásd, még milyen parkok vannak :)

Itt van a focipálya féleség, meg pár focista :)

 

Muszáj voltam lefotózni a házakat, mert annyira tetszenek nekem..

Itt van erről a parkról még pár kép :) Nekem nagyon tetszett ez a park.

És kicsit meglepődtem, mikor ez a madár elhagyta a tavacskát, és inkább kijebb sétálgatott. Bár a barátja is ott volt nem messze.

Igen igen, itt is voltak mókusok :) Meg még mutatók képeket a parkról.

 Ez az egyik kedvenc képem lett :D

 

 Meg ez is :D Muszáj vagyok ennyit felrakni, mert annyira édesek :)

Most megmutatom azt az utat, ahol nagyon szívesen élnék..legalábbis nekem nagyon bejött.

Itt ilyen féle emeletes házak vannak. Persze bejebb a város közepén vannak 25 emeletesek is..de ez inkább külváros :)

Nem tudom emlékszel-e, de írtam arról a kis hamburgeresről, hogy a ketchup meg a majonéz stb ki van téve. Na így nézett ki.

 Na, a parkról ennyit :)
Most arról fogok beszámolni, hogy ugye új helyre költöztünk és elkellet menni megnézni, hogy még is milyen.
Izgalmas volt, mert Észak-Londonból  Dél-Londonba utazni egyedül anyuval..kicsit félt ő is :D
Először vonattal mentünk, ami nagyon tetszett. Itt ugye ahogy már 1x említettem, nem jegy kell, hanem egy feltöltős kártya, ami odaérintesz egy kis érintőshöz, és le von belőle egy kis pénzt. Ezért kell sűrűn tölteni, de sokkal jobb, mint ha jegyekkel sz*rakodnál :D Bocsi.
Sajnos képeket nem csináltam az útról, mert a telcsimet nem vittem és a fényképező is otthon maradt :( Pedig a vonat annyira klassz volt.. na de ígérem, majd máskor :)
Aztán metróztunk.. nah, az durva volt. Ami itt van a metrónál..folyton tömeg, és annyi metróvonal van.. kicsit sok időbe telt, mire megtaláltuk azt a metrót ami nekünk jó volt. De imádom a metrót..annyira halk és gyors és szép, és jól néz ki :D Majd egyszer megpróbálok úgy fényképezni, hogy nincs nagy tömeg :/
Amúgy észrevettem, hogy a metrón szokás, hogy valaki megvesz egy újságot valahol, felszáll vele, elolvassa, amíg le nem száll, és ott hagyja az ülésen. Aztán felszáll valaki, felveszi az újságot, és elolvassa és megint ott hagyja.. :D
Azután újra vonatoztunk. Hát, 12 vágány volt, de nagyon bonyolultan..majdnem lekéstük mire indult. Ez volt a kedvenc vonatom :D Annyira modern volt..de ígérem, erről is lesz kép :)
Amikor leszálltunk, elkapott egy jégeső..huh, eléggé fájt, mikor a fejemre esett a jég :/  Amúgy mostanában sokat esik, és főleg jégeső :| :D
Szerencsésen megérkeztünk, minden rendben volt és visszafele is. Visszafele kihagytuk a metrót, és inkább busszal jöttünk. Ugye itt minden busz piros (ami utasszállító) és emeletes. Bár vannak emeletnélküliek, de abból kevesebb. Én imádok buszozni :) Imádom, amikor bemondja a buszrádió, hogy milyen megálló jön, imádom a kilátást az emeletről, mindent imádok :D

Most hirtelen rátérünk arra, amikor már ide megérkeztünk. nagyon szeretem ezt a házat is, meg a környéket is szokom. Na de előbb mesélek inkább az első itteni vásárlásunkról..
Elmentünk anyuval, és az sose ússzuk meg egyelőre, hogy a pénztárnál nem mondanak valamit, amit nem értünk :D Volt, hogy nem volt elég font nálunk...de azon is folyton nevetek, mikor anya magyarul beszél az eladóhoz és mondja a magáét én meg mellette ott nevetek, mint egy kis bolond. De a legviccesebb az volt, hogy bementünk gyógyszertárba lázmérőért. Én németül tudtam hogy hogy van, meg angolul a láz szót. Amikor oda mentünk anyuval az eladóhoz, aki épp pakolgatott, anya megszólal " Can I help you? " ( Segíthetek?)  Hát, én ott kész voltam..érted? :D Az eladónak teszi ezt fel a saját boltjában..gondolom inkább azt akarta, hogy tudna-e segíteni..de anya még nem tud sokat. Sokáig azt se értette, hogy mit akarunk..aztán anya fogta a fogkefét a polcról, bedugta a hónalja alá és egyből levágta :D
Szóval vannak nagyon vicces dolgok, meg bénázások :D
 

Ígérem, próbálok többet írni, de már írtam, hogy ez nem mindennapos blog, csak ha éppen megyek valahova, vagy történik valami. És fogok több képet is csinálni! :) Remélem, hogy én se voltam olyan béna, hogy kihagytam valamit, mert sokáig nem írtam..de ha eszembe jut, akkor belefogom írni :) Amúgy voltunk egy interjún. na majd arról a köviben írok, mert most sok lett :) És tudom, már többen kérdeztetek suliról..eksü, a köviben arról is írok, jó? Csak most hirtelen összekellet szednem az elmúlt 2,5 heti eseményeket, és félek így is kihagytam valamit.
Tényleg bocsi, hogy most ez ilyen lett, de remélem egyelőre ez jó egy darabig :)
xoxo, Ani

Kis érdekességek, dolgok.

Bocsánat, hogy eddig nem írtam, de előszóban elhangzott, hogy nem mindennap fogok.:)
Nem azért, mert nem foglalkozom vele eleget, mindennap gondolok rá, csak gondoltam várok, míg több hírrel tudok jönni. Nos, most nem lesz sok, mert lusta vagyok...és otthon ültem legtöbbet, de addig is rájöttem dolgokra :)
Amikor elmentünk vásárolni, meglepett, hogy nem csak pénztárnál lehet fizetni, hanem van fizetőgééép! :D Elég érdekes. Annyi, hogy ez egy gép, ahova te magad odamész, és a megvett dolgokat odaérinted, és ő tudja így tudja, mennyibe kerül, amit vettél. Közben beszél neked, hogy mit hogyan csinálj. Persze vannak ott őrök, akik figyelnek, hogy tényleg azt ütöd-e be, amit megvettél.
Aminek örülök, hogy a cigi drááága itt! Magyar pénzbe átváltva 2000.ft-től kezdődnek. Szóval én örülök, mert anyu így meggondolja, hogy valóban megéri-e megvenni. Így kevesebb a cigizés :)
Tudod mi hiányzik? :D A finom magyar majonéz v ketchup :D Itt nem annyira jó, mint otthon, de persze azért nem rossz, csak mégis.. :) Oh, és erről jut eszembe! Eddig mindig sorozatokban, filmekben láttam, hogy egy étkezdében, büfében, hamburgeresnél az asztalon van a majonéz, ketchup, cukor só, meg valami máz :D Nah, itt így van. Lehet nem tűnik nagy dolognak, de szerintem Magyarországon nem nagyon van így, hogy az asztalon van minden és csak az üres sült-krumplit kapod meg. Ez tetszett, kicsit úgy éreztem magam, mint a Szívek Szállodájában :D
Ami az időjárást illeti, egyáltalán nem ködös és esős, ahogy a szójárás van Londonról :)) Sőt, eddig a legtöbbet sütött a nap. Az elmúlt 2 napban felhős, és egyszer esett. És a többiek mondták, hogy ők még itt ködöt nem is nagyon láttak, meg tökre nem esik sokat :)
Többen kérdeztétek, hogy hogy állok az angollal. Nos, még eddig nem beszéltem senkivel. Amikor vásárolni mentünk, bátyám fizetett vagy beszélt. Eddig csak "Thank you" vagy " Hello- Bye" hagyta el a szám :D
Az nagyon vicces, mikor anyuval ketten voltunk, és elkezdett az eladónak magyarul beszélni :'D Én ott kész voltam. Sajnos kicsit még félek, de majd megmerek szólalni egy idő után :)
Ami szintén hiányzik picit még, az a magyar víz! Nem tudom, tudjátok-e, de a magyar víz az egyik legfinomabb. Azért van ott annyi víztorony. Itt elég pocsék ízű folyik ki a csapból. De semmigáz, van ásványvíz.
Ja, és még az is elég érdekes, hogy minden utcában, ahol boltok vannak, van legalább 2 fodrász :D És a legtöbb fodrász pasi! Elég sok van. Egy helyen van vagy 4 fodrász majdnem egymás mellett. És ha ilyennél tartunk, azt is elmondom, hogy itt hogy szedik ki az ember szemöldökét. Nos, itt nem a kozmetikus, hanem erre szakosodott ember. Mármint, ezt nem tudom rendesen elmondani, eddig csak tesómnak volt alkalma kipróbálni, de a lényeg, h cérnával dolgoznak! Kicsit fáj, de nagyon szép az eredmény! Megfogja a cérnát és villámsebesen oda-vissza megy a keze, és tökéletes lesz! :D Furi, mi?
Néha szoktam TVzni, és egész jó adók vannak. Valamelyik műsör nagyon vicces :D És tök jó, mert belehet állítani, hogy felírat menjen. Szóval ez segít megérteni, hogy miről van ott szó.
Oh, ma lefényképeztem a kedvenc gabonapelyhemet! Isteni finom! Már 3x vettünk :)

Hopsz, a újság.. :D. tele van az ágyam dolgokkal, mert egyelőre kevés a hely a szobában. De ha már benne van az újság, itt elég sok fajta tinimagazin van. Alig tudok választani :)

 És még valami mára: Itt kicsit más a konnektor :D Lefényképeztem neked, hogy lássad, miről is beszélek:

Tudom, nem volt sok minden most, meg élmény se, de ezekkel találkoztam, és gondoltam most már megosztom :) 
 Várjunk csak.. most hogy visszaolvasom, azért nem írtam keveset :D Nah, remélem még többet megtudtál, hiszen ezért kértétek sokan ezt a blogot :)))
xx Ani

Az első élmények

Nos, meglehet, hogy ez a bejegyzés sok lesz, mert ez a nap (márc. 30.) nagyon kalandos volt! :)
De előbb kezdeném 29.ével;
Amikor első nap felkeltünk, megreggeliztünk, és elindultunk az első felfedezésre, azaz testvérem, Józsi megmutatta, hol érdemes vásárolni. De még indulás előtt mondta, hogy úgy öltözzek, ahogy akarok. Itt aztán senki se bámul meg, vagy nevet ki az utcán. Ő is azóta mer laza ruhába kimenni, ahogy otthon nem. Mondta, hogy majd figyeljem meg, hogy lesznek kövér nők miniszoknyában, meg hasonlók. Valóban volt, és tényleg senkit se érdekelte.
Ami már először szokatlan volt, hogy az átkelőlámpánál, amikor az ember mehet, vagyis zöld a lámpa, akkor hangosan csipog. Szerintem ez praktikus :) A második szokatlan, hogy minden 3. ember, aki szembe jön velem, az fekete volt. A fekete nőknek a 80% elég duci, és a pasiknak a legtöbbje elég jóképű :D Aztán, a kocsik, a zebránál egyből megállnak. Mindig, mikor látják, hogy a zebrához közelít az ember, egyből fékeznek. De csak a festett zebránál van így. A boltban az eladónő előre köszön. 4 féle boltban voltunk, és mind a 4nél előbb köszöntek. Vásárlás közben megláttam egy péksüteményest, és a kirakatban olyan habos maffin félét. Én ilyet eddig mindig csak sorozatokban/filmekben láttam. Nagyon vártam, hogy vajon olyan finom-e, mint amilyennek elképzeltem, de tévedtem. Vettünk, és mikor megettük egyáltalán nem ízlett! De nem gond, mindent kipróbálunk :)
Aztán nagyon nem történt semmi, kivéve egy dolog délután. Nah, azt egy kis ideig nem tudtam felfogni.
Emlékszel arra, mikor írtam, hogy volt itt egy török srác, aki énekelt? Nos, kiderült, hogy Ő a 2010es X-factorban szerepelt, és ő lett volna az egyik One Direction tag, de mikor kérték, hogy énekeljen fel egy dalt, amit a többiek, Ő azt mondta, hogy szólókarriert szeretne, így nem jutott be. Leesett az állam, mikor ezt hallottam! Kicsit fura, mi? :D A csoportban is az 1D fanoknak is leesett szerintem :)
Kb ennyi történt. Meg...jó..az kicsit fura volt, hogy este, ágyban már feküdtem alvásra kész, beláttam a szomszédhoz. Pasi volt és épp öltözött... :'D

Márc 30.

A mai nap igazán klassz volt! Azt tudtam, hogy kirándulni megyünk, de azt nem, hogy hova.
Elindultunk, s először betévedtünk egy újságoshoz. Ott kiszúrtam egyből egy magazint. Nem volt nehéz..One Direction volt a címlapon + 2 poszter és 8 oldal cikk! Megvettük, és mentünk a Nagy Piros Buszok végállomásához. Ott vettünk egy kártyát, ami 1 napos. Itt úgy van, hogy nem bérlet van, hanem egy kártya, amire pénzt kell tölteni, és ezt bárhol használhatod (busz, metró). Felszálltunk, lehúztuk a kártyákat, mert itt nincs ellenőr, hanem kártyalehúzást kell alkalmazni. Az  felső emeletre ültünk, és izgatott voltam, hogy milyen. Össze-vissza fényképeztem (majd láthatjátok a képeket), és nagyon élveztem, de anya is! Tesóm csak nevettet rajtunk, hogy mennyire izgatottak voltunk :D Mentünk negyed órát, majd leszálltunk, és találkoztunk Katival (tesóm exbarátnője) és bementünk egy plázába. Amikor felmentünk az emeletre, egyből kiszúrtam a szokásos Zaynes kardigánokat. Majd megnéztük milyen egy mozi.

Aztán benéztünk még pár boltba, ahol láttam Louis féle csíkos pólókat, majd egy fantasztikus sportboltba;

Aztán elsétáltunk egy olyan helyre, ahol munkaügyben interjút lehet kérni. Az újabb szokatlanság, hogy baromi kedvesek voltak benn az emberek! Magyarországon még egy idegen se mosolygott így rám, pláne nem vagy 4, és kezdett el beszélni.(feketék voltak 80%ban) Az üzletekbe betévedő iskolásokat, és az utcán lévő diákokat jól meglestem, ugyanis itt ugye kötelező az iskolai egyenruha. Volt zöld, kék, fekete is, Valószínű hasonlóm lesz..
Azután elindultunk a metróhoz. Amikor beszálltunk, elmosolyodtam, hiszen úgy néz ki, mint amire biztos az 1D rajongók emlékeznek, mert ugye van a fiúknak az a videója, ahol a metróról szaladnak le. Hát, ez pont így nézett ki.

Amikor leszálltunk, meglepett, ugyanis itt minden megállónál van WC! És méghozzá szépen vannak tartva.

Így megérkeztünk, az első célpontunkra: Buckingham Palota

Először végigsétáltunk egy szép zöld parkon, ahol sok ember napozott, futott stb. Majd eljutottunk oda, ahol biz Erzsébet királynő él, és családja. A szám tátva maradt. Nagyon szép volt. Mindig is akartam ide eljutni, de nem tudtam, hogy ez a mai program! A palotát jó pár őr védte. Rengeteg ember fényképezett, hisz érthető, az egész hely csodásan szép. Amikor jól körbejártuk, jött a következő célpont;

St. James Park
Amikor hirtelen jobbra fordultam, megláttam valamit, amiről egyből leesett, hogy a One Direction - One Thing című klipjének forgatásának színhelyén fogunk elhaladni! London Eye a távolban:

De előbb átszeltük a gyönyörű parkot.
A park televolt kacsákkal, vadlibákkal, sok sok Kevinnel ( galamb ) és mókusokkal! Amikor bementünk, sok szép növényt láttunk, és kedves kacsákat, hattyúkat. Aztán, amit a legjobban vártam, a Mókusok!

A londoni parkok híresek arról, hogy az állatok szelídek, pláne a mókusok :) Nagyon édesek voltak. Ott szaladgáltak az emberek előtt, mellett.
Nekem is volt szerencsém megtapasztalni őket közelről:

Aztán volt szerencsém sok-sok aranyos, szelíd Kevinek társaságában éreznem magam :)

És még a mókuska is rám mászott! :)

Amikor már készülődtünk elhagyni a parkot, az egyik galamb rászállt a kezemre, mert még volt benne mogyoró. Képzeld el, hogy több, mint 500 métert jött velünk hazafele :) Hol a vállamra szállt, hol a másik kezemre. Az emberek mind mosolyogva néztek. Nagyon aranyos volt, bár szereztem pár karmolást, mert ugye kapaszkodnia kellett valahogy. Megvárta míg kiveszek egy új mogyorót a táskámból, addig türelmetlenül várt. Egy élmény volt vele.
Aztán menet közben találkoztunk néhány lovas őrrel, vagy éppen nyitott Big Red Bus-sal :)
Meglátogattuk azt a helyet, ahol a miniszterelnök él, és a szokásos piros telefonfülkék se maradhattak ki;

Emlékszem, mikor a 101 kiskutya mese menő volt, akkor tetszett meg nagyon London. Azaz vagy 12 éve :)
Ugye úgy kezdődik a mese, hogy ott az nagy torony az órával. Nos, ez volt a következő célpont;

Big Ben

Aztán bementünk egy metróállomásra, ami a legérdekesebb metróállomás. 1 megálló, de mégis 3(!!!) mozgólépcső vezet oda

Oh yeah. Végül, elérkeztünk a gyönyörű Temse-folyóhoz és a London Eye-hez, vagyis, ahol One Thing egy része forgatva lett :)

Amikor oda értünk, és felnéztem rá, szinte beleszédültem :) Nagyon klassz érzés volt ott lenni.

Ennél a partszakasznál voltak ám dolgok! Volt egy ijesztgető hely, ami előtt elmentünk, és csak sikolyok hallatszottak. A bejárat előtt, egy művérrel bekent arcú pasi állt, egy fejjel a kezében, és annak voltak társai, akik még hozzám is odajöttek :D Majd egy kicsit befelébb menve, voltak kis előadások, vagy ilyen mozdulatlan emberek befestve, és volt, aki az összes ország zászlaját rajzolgatta. Nyilván a magyar zászlót lefotóztam :)

Elmentünk oda is, ahol a 2012es Londoni nyári olimpiát fogják elindítani. Itt van a visszaszámláló idő:

Majd még kicsit nézelődtünk pár híresebb helyen :)

Oh, és Directioners olvasók! Hazafele menet megláttam valamit, ami igencsak Niall Horan-ra emlékeztetett ;)

 Ami nagyon tetszik, hogy egy kóbor kutya, macska sincs. Nem annyira szemetesek az utak. Bár van, ahol az. És az nagyon jó érzés, hogy kedvesek az emberek egymással. Pl amikor az utcán sétáltunk, anyura és rám kacsintott egy férfi, miközben ő egy boltban ebédelt. Vagy elköszönésnél az egyik boltban nagyokat integetve köszönt el tőlünk az őr. Vagy akár az is, hogy a buszsofőr integetett mosolyogva, mikor leszálltunk. Vagy mikor az üzletben jött egy 25év körüli srác, és csak úgy mosolyogva köszönt anyunak, hogy "Hi", pedig nem is ismerte őt. De az sincs Magyarországon, hogy a metró megállójánál kinyitja az ajtót, és vár vagy 5 percet, és ha valaki siet, pedig már becsukta az ajtót, annak is kinyitja :) És azt muszáj meghagynom, hogy sok helyes fiú van... ;D

 Késő este, fél 11re értünk haza, és ezután írtam ezt a "kis" részt. Hosszú, de tökéletes nap volt! <3

Remélem minden jó élményt leírtam nektek, és semmi se maradt ki :)

Nagyon imádtam ezt a napot, és bízok benne, hogy ti is élveztétek olvasva és még több infót tudtatok meg e városról :)

xoxo Ani